A mantrázás minősége is négyféle lehet, azzal kiegészítve, hogy maga a mantra is képviselhet többféle minőséget. Vannak olyan mantrák, melyeket emberi kötelességből zengnek, hogy megőrizzék a tradíciót, mert őseink is ezt csinálták, mert a védák ezt mondják, mert az anyagi törvényszerűség igazságát dicsőítik. A mantrák szenvedély minőségében történő zengése, ha anyagi javakért zengik. Tipikus példa erre Ganésa vagy Laksmi mantráinak zengése az üzlet sikeréért, több pénzért, vagy Szaraszvati mantra zengése a sikeres vizsgáért. – A mantrák tudatlanságban történő zengésével pedig szándékosan vagy akaratlanul ártunk másoknak, akár életellenes tetteket is elkövethetünk. Ide tartozik a fekete mágia mantravilága, akár az állatáldozás során alkalmazott mantrázás is. – A mantrázás transzcendentális, kötőerőn túli alkalmazása értelemszerűen önzetlen lelki gyakorlat, mely által a mantrázó lecsiszolgatja a szívén lerakódott anyagi szennyeződéseket. A transzcendentális mantrázás a Legfelsőbb dicsőítése, Neki történő hálaadás, és a Legfelsőbbet mindenben való meglátás képességéért történő ima. Ez a bhakti-jóga folyamata. – Természetesen a mantrázás célja a lelki önmegvalósítás, nem pedig valamilyen anyagi előny vagy áldás megszerzése. A mantrázás fricskája, hogy hiába van a kezünkben a világ legtranszcendentálisabb mantrája, annak gyakorlását is ledegradálhatjuk az anyagi kötőerők mindhárom szintjére. A lelki mantrázás helyett anyagi célokra használni a mantrát olyan, mint a disznók közé vetett gyöngy. Minek a spirituális mantra, ha valaki a mocsokban érzi jól magát? Az ilyen ember lelki mantrával történő mantrázása csak anyagi mantrázás csupán, s a mantrák ereje így semmibe vész. Ahhoz hogy valami valóban hatékonyan működjön, rendeltetésszerűen kell használni. A mantra erejének valódi hatását akkor érjük el amikor szívvel mondjuk, úgy megsokszorozódik, életre kel a szív őszintesége által.