Egyedül karácsonykor – mit tehetsz, hogy ne zárd be a szíved?

Olvasási idő: 3–5 perc
📅 Dátum: 2025. december

Karácsonykor minden hangosabb. A nevetés is. A csend is.

Sokan ilyenkor érzik meg igazán, hogy egyedül vannak.
Nem feltétlenül fizikailag – hanem belül.

Én is voltam már így. Korábban is volt olyan karácsonyom, amit egyedül töltöttem, és most is ilyen évem van.

Nem azért írom ezt, mert különleges lenne, hanem mert sokan élünk át hasonlót – csak ritkán beszélünk róla.

🔑 Kulcs
Nem az a kérdés, hogy egyedül vagy-e karácsonykor,
hanem az, hogyan vagy egyedül.

Amikor az ünnep megállít

Volt egy karácsonyom, amikor csend volt körülöttem.
A lakásban égett egy gyertya.
A fa feldíszítve, de senki nem ült le mellé.

Nem volt dráma.
Nem volt pánik.
Csak egy furcsa, nehéz súly a mellkasomban.

És akkor értettem meg valamit.

Az ünnep nem kérdez. Megmutat.
Megmutatja, hol tartasz magaddal.

Nem mindegy, milyen állapotban vagy

Az egyedüllét karácsonykor két nagyon különböző idegrendszeri állapotot hozhat elő.

Van, amikor érzelmileg stabil vagy, csak épp nincs társad.
És van, amikor érzelmileg meg vagy billenve, és az ünnep ezt felerősíti.

A kettőt nem szabad összekeverni.

Ha érzelmileg meg vagy billenve

Ilyenkor sokan ösztönösen „tenni akarnak valamit”, pedig valójában megtartásra lenne szükség.

Ilyenkor nem segít – ilyenkor segít

Ilyenkor nem segítIlyenkor segít
Menekülés, túlszervezésLassítás
„Összeszedem magam” hozzáállásMegengedés annak, ami van
Erőltetett pozitivitásJelenlét
Kapcsolatok hajszolásaKapcsolat önmagammal
Alkohol, túlstimulálásMelegség, egyszerűség
Nagy, életre szóló döntésekKicsi, megtartó rítusok
Az érzések elnyomásaAz érzések megtartása

🔑 Kulcs
Ilyenkor nem megoldani kell magad, hanem megtartani.

Mit tehetsz ilyenkor konkrétan? – egy este története

Nem hősi dolgokat. Nem nagy felismeréseket. Csak egy estét.

Hazamész. Leteszed a kabátod. Nem sietsz tovább.

Meggyújtasz egy gyertyát.
Nem azért, hogy „jobb legyen”, hanem mert jólesik a fénye.
Készítesz magadnak egy teát, és érzed a bögre melegét a tenyeredben.

A szobában csend van.
Betakarózol.
Elindítasz egy filmet vagy egy sorozatot – nem olyat, ami felkavar, hanem olyat, ami megtart.

A fa ott áll a sarokban.
Lehet, hogy nem tökéletesen díszített, de a tiéd.

Ha a film megérint, nem nyomod el.
Ha könny jön, hagyod.
Ha mosoly, azt is.

Leírsz pár sort. Nem elemzést.
Csak ennyit:
„Ma este így vagyok.”

Ha szoktál, imádkozol.
Ha nem, csak ülsz csendben a fa mellett.
Nézed a fényt. A díszeket. A gyertyát.

Eszel.
Azt, amit készítettél magadnak.
Nem sietve.

Ez nem magány. Ez gondoskodás.

Amit ez az egész tanít

Képzeld el magad, mint egy házat karácsonykor.

Ha odakint vihar van, nem ablakot nyitsz, hanem begyújtasz a kandallóba.

Az érzelmi billenés nem azt jelenti, hogy elromlottál.
Azt jelenti, hogy most belső meleget kell adnod magadnak.

Amikor az érzelmek túl sokak – vissza a testhez

Amikor az érzelmeid túlterhelődnek, az elme nem mindig segít. Ilyenkor a testhez érdemes visszatérni.

Mindenkinek van egy kedvenc zenéje.
Egy dallam, ami megmozdít, életet ébreszt, mosolyt hoz.

Ha érzed, hogy belül túl sok lett, tedd fel ezt a zenét.

Hagyd, hogy a ritmus elindítsa a testedet.
A lábadat. A karodat. A mozdulataidat.
Ne elemezd. Ne gondolkodj rajta.
Csak mozogj finoman.

Ismételd meg. Hallgasd meg többször is.
Nem azért, hogy „jobb kedved legyen”,
hanem hogy az idegrendszered megnyugodjon,
és visszatérj a tested biztonságába.

A mozgás nem megoldás – hanem egy kapu vissza önmagadhoz.

Ha szeretnél ennek teret adni vezetett formában is, a Kreatív Testjáték órákon pontosan ezzel dolgozunk: mozgás, zene, jelenlét – megfelelés nélkül.

Ha érzelmileg stabil vagy, akkor az egyedülét szabadság

Ilyenkor más a mozdulat.

Felöltözöl.
Készítesz valamit – sütit, ételt –, mert adni jó.
Átviszed a szomszédnak vagy egy barátnak.

Később sétálsz egyet a városban. Fények. Ablakok. Csendes utcák.

Nem hiányt keresel, hanem jelenlétet.

Hazamész.
Zenét kapcsolsz.
Feldíszíted a fát magadnak – nem teljesítményből, hanem örömből.

Leülsz.
És megérezheted: nem vagy elhagyva az életedben, csak most épp egyedül vagy benne.

Ez nem várakozás. Ez részvétel a saját életedben.

Karácsonyi emlékeztető

De ez az ünnep nem arról szól, hogy bezárd a szíved, hanem arról, hogy ne hagyd el magad.
A szeretet néha nem kifelé indul – hanem befelé érkezik.

Tovább olvasnál?

Ez a cikk egy sorozat része az érzelmi biztonságról és kapcsolódásról.

Ajánlott írások:
Remény vagy biztonság? – Mikor tart meg egy kapcsolat valójában
Amikor a férfi azt mondja: „semmi baj”
Amikor a nő azt mondja: „semmi baj”

Scroll to Top
Gombos Richárd
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.